Nyolc év múlva ember indulhat a Marsra

Alig múlik el hét, hogy a SpaceX űrhajózási magáncég és a Tesla Motors alapítója, Elon Musk ne jelentené be cégei újabb és újabb szenzációs terveit és vívmányait. Mégis érdemes figyelni arra, amit mond, mert a jövőt illető bejelentések mellett rendszeresek a kézzelfogható sikerei is. Most arról beszélt, hogy két év múlva rakétája eljut a Marsra (először ember nélkül), majd rá hat évre már űrhajósokkal együtt is.

Ha olyan helyet keresünk, ahol jó lenne meghalni, a Mars nem tűnik rossz választásnak – dobott be egy remekül idézhető bonmot-t Musk, amikor arról kérdezték, hogy ő maga az első űrhajósok között lesz-e, akiket a cége Dragon–2 rakétája eljuttat majdan a Marsra. Mindez azért merült fel egyáltalán, mert az űrhajó a közeljövőben legfeljebb egyirányú utazásra lenne alkalmas, retúrra bajosan. A következő években leginkább a Nemzetközi Űrállomás ellátására fogják a Dragon–2-t használni, amelynek űrkapszulája nagyjából akkora, mint egy hobbiterepjáró utastere, így – noha kissé szűkösen – hét űrhajós utazhat benne. Ugyanakkor a jármű akár jóval hosszabb utakra is alkalmas lehet, például a 18 hónapig tartó Mars-utazásra. 2018-ban el is küldik a vörös bolygó irányába, de akkor még csak automatákat szállít majd. – Nem ajánlanám senkinek, hogy a jelenleg rendelkezésre álló űrhajóval utazzon a Marsra, túl hosszú idő volna az egy hobbiterepjáróban – idézte Muskot az CNBC tévécsatorna.
Persze a fejlesztések nem állnak meg, így Musk (akit gyakran hívnak Tony Starknak a Vasember képregényfigura excentrikus technológiai vállalkozó alteregója után) ígérete szerint 2024-re már elég nagy lehet a kapszula a legénység ellátására. Ő maga négy-öt év múlva tervez kirándulást tenni az űrbe, egyelőre csak Föld körüli pályán. Musknak nem a semmiből jutott eszébe a Mars-utazás, hiszen az utóbbi időszakban számos ország és magáncég vette célba a legközelebbi bolygót. Afféle új űrverseny alakult ki, azzal az újdonsággal, hogy most a klasszikus szuperhatalmak mellett vállalatok is beszálltak a licitálásba. Kérdés, hogy ennek a propagandán túl van-e bármiféle relevanciája.
– Nem vagyok optimista az emberes Mars-utazást illetően. Ahogy fejlődik a technika, úgy látom egyre kevesebb értelmét az emberes küldetésnek – nyilatkozta lapunknak Both Előd űrkutató, csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda volt igazgatója. – A 70-es években óriási szenzációt keltett, hogy a Viking szondák leszálltak a Marson. De amit azok tudtak csinálni, alig hasonlítható ahhoz, amit a mai robotok bejárnak és elemezhetnek. Tudományos szempontból tehát nem érdemes űrhajósokat küldeni a Marsra. Marad a dicsőség, a nemzeti büszkeség és egyéb propagandacélok, ugyanúgy, mint az előző űrverseny idején; vagy éppen az üzlet.
A robotok hatékonyságát hangsúlyozva (de az is lehet, hogy valójában a pénzügyi, technikai nehézségek miatt) az űrverseny új játékosai főként automata küldetéseket ígérnek. A kínai űrügynökség alig egy hónapja jelentette be, hogy 2020-ban ember nélküli rakétát indítanak útnak, amely 2021-ben ér célba, és kettős feladata lesz. Egyrészt Mars körüli pályára állít egy műholdat, valamint leszállóegysége is lesz, amelyből mozgásra is képes robot (rover) gurul majd elő. Sokkal több részletet nem lehet tudni a tervről, aminek az az oka, hogy a kínai űrkutatást a hadsereg felügyeli, és ők gyakorlatilag mindent titkosan kezelnek. Eddig nem is közösködtek senkivel, de újabban azt hangoztatják, hogy a NASA-val szívesen együttműködnének. Az amerikai törvények azonban – a kémkedéstől való félelem miatt – kategorikusan tiltják, hogy a NASA bármiben is együttműködjön a kínaiakkal.
A kínaiak fő ázsiai vetélytársaiként az indiaiak is az űr felé tekintenek, bár törekvéseik kevesebb médiavisszhangot kapnak. Néhány évvel ezelőtt már elindítottak egy űrszondát Mars körüli pályára, de a hírek szerint nekik egyelőre nem céljuk, hogy leszállóegységet, pláne Mars-járót juttassanak oda. Néhány hete viszont sikeresen teszteltek egy saját fejlesztésű, a Földre egy darabban visszaérkező űrsiklót – pontosabban annak ötödére lekicsinyített modelljét. Az eszközzel nem léptek ki a világűrbe, csak 65 kilométer magasra emelkedett.
Az Európai Űrügynökség és az orosz űrhivatal, az Roszkoszmosz a kínaiakhoz hasonlóan ugyancsak roveres automata küldetést szervez a Marsra, és ugyancsak 2020-ban – legalábbis most ez a terv. Az európai és az orosz gazdaság gyengélkedése miatt az ExoMarsnak elnevezett projektet már kétszer el kellett halasztani, eredetileg idénre, majd 2018-ra tervezték volna. További késést okozott, hogy a Mars és a Föld csak mintegy kétévente van elég közel egymáshoz a sikeres utazás kivitelezéséhez. A küldetés neve az exobiológia kifejezést is tartalmazza, ami arra utal, hogy a vállalkozás fő célja az élet nyomai utáni kutatás lesz. Ha a tervezett másfél milliárd dolláros költségvetés egyszer majd összeáll.
– A Mars-utazások, akár az emberesek is, technikailag minden bizonnyal megvalósíthatók. A felmerülő problémák megoldása egyedül pénz kérdése – tartja Both Előd.
– A magáncégeknek az űrkutatás pénzügyi hátterének megújításában lehet szerepük. E vállalkozók jól átgondolt üzleti tervvel működnek, szolgáltatásaikat a fenntarthatóságot figyelembe véve árazzák, és ezzel levehetik a NASA válláról az űrtevékenység bizonyos formáinak (főként a Föld körüli pályára való kijutásnak) a terheit. Mert a pénz a legnagyobb akadály. Eddig egyedül a NASA-nak sikerült mozgó szondákat juttatnia a Mars felszínére. Természetesen ők is terveznek hasonló utazásokat a jövőben, de ezek pénzügyi háttere nem túl rózsás. Az elmúlt évek bejelentett, majd elhalasztott, végül visszavont tervei, ígéretei miatt az emberek egyre inkább elfordulnak a világűrtől, a politikusok pedig nem akarják kockáztatni népszerűségüket azzal, hogy „értelmetlen” dolgokra költenek dollármilliárdokat. A NASA legfrissebb elképzelése szerint több lépcsőben közelítenek a Marshoz – de úgy is mondhatjuk, minden egyéb űrtevékenységet akként kommunikálnak, hogy az egy jövőbeli Mars-utazás előkészítése.
A közlemények szerint az emberes űrrepülések egyelőre a Nemzetközi Űrállomásra korlátozódnak, ahol kifejlesztik azokat a technológiákat, amelyek a hosszabb utazásokhoz szükségesek. A következő lépcsőfok az ígéretek szerint az lesz, hogy robotokkal befognak és Hold körüli pályára állítanak egy aszteroidát. Ezt fogják majd űrhajósok vizsgálni a következő évtizedben, mintákat is hoznak belőle vissza a Földre. Majd ha mindez sikeresen zárul, akkor jöhet szóba a 2030-as években az emberes Mars-utazás. Kivéve, ha a következő évtizedekben másképp nem határoznak.
A SpaceX-en kívül a tradicionális repülőgépgyártó cégek sem szeretnének lemaradni az érzékelhetően felpörgőben lévő Mars-kutatás jelentette állami megrendelésekről. A Boeing mellett a Lockheed Martin jelentette be legutóbb, hogy ambiciózus tervei vannak a bolygóval kapcsolatban. Kissé túl ambiciózusak is ahhoz, hogy szkepszis nélkül lehessen róluk beszélni. A közlemény szerint ugyanis 2028-ig, tehát alig 12 éven belül emberlakta űrállomást állítanának Mars körüli pályára Marsi Alaptábor néven.

2016. június 9.