Már sokszor írtunk arról, hogy a rendszeres edzés csökkenti az olyan súlyos betegségek kockázatát, mint például a diabétesz és a szív- és érrendszeri problémák, de mérsékli a rák rizikóját is. Most kiderült, hogy sokkal több daganatos betegség ellen hatékony, mint eddig sejtettük.

Korábban már írtunk arról, hogy a többet mozgó egerek a laborkísérletben ellenállóbbnak mutatkoznak a rák bizonyos formáival szemben, azaz kisebb valószínűséggel alakul ki szervezetükben daganat, és ha mégis, az lassabban növekszik. Az onkológusok hasonlóan hasznosnak tartják a testmozgást akkor, ha rákos betegekről, illetve eleve a daganatos problémák megelőzéséről van szó. Azt, hogy az aktív életmód az infarktustól a rákig mindet segíthet legyőzni, nem csak hasraütésre mondják: ma már statisztikailag alátámasztott bizonyítékai is vannak annak, hogy ez így van.

A daganatos megbetegedések és a testmozgás kapcsolatát komolyan kutatják, ezek eredményei pedig külön-külön is biztatóak. Nemrég a The New York Times egyik blogja olyan új tanulmányt is bemutatott, amely sok vizsgálat eredményét összesítette és elemezte, majd végkövetkeztetésként megállapította, hogy az edzés tucatnál is több ráktípus esetében csökkenti a kialakulás kockázatát.

Százezreket vizsgáltak

A tanulmány – amelynek szerzői között megtaláljuk a világ legelismertebb rákkutató központjának, a Harvard Egyetem orvosi karának kutatóit is – tizenkét olyan epidemiológiai vizsgálat eredményét összesíti, amelybe egyenként is tömegeket vontak be. Mindent egybevéve 1,4 millió ember adatát, jellemzően több éves kórtörténetét nézték át. Az önkéntesek egészségi állapotát alaposan fölmérték, és egyúttal rögzítették az életmódbeli szokásaikat: többek közt azt, hogy végeznek-e testmozgást, illetve hogy milyen étrendet követnek.

A kutatók konkrétan a rákos megbetegedések és a testmozgás, ezen belül is az enyhe és a komolyabb erősségű edzés összefüggéseit vizsgálták. Eredményképpen azt kapták, hogy tizenhárom ráktípus esetében kimutatható az edzés egyértelmű pozitív hatása, és ami talán még fontosabb, ezek a szignifikáns hatások akkor is jelentkeztek, ha az érintettek saját bevallásuk szerint sem vitték túlzásba az edzést, hanem csak mérsékelten mozogtak. A mell-, a tüdő- és a vastagbélrák esetében már korábbi vizsgálatok alapján is köztudott volt a testmozgás megelőző mivolta. Ezek mellett azonban hasonló hatás mutatható ki a nyelőcső, a vese, a méh, a csontvelő, a húgyhólyag, a végbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseinél, illetve a fej és a nyaktájékot valamint a vérsejteket érintő tumoroknál is.

Számít a mennyiség

A tanulmány kimutatta azt is, hogy ugyan már a mérsékelt erősségű edzés is sokat segít, de a megelőző hatás mértéke a testmozgás komolyságával meredeken növelhető. A legelhivatottabban sportoló és legkevésbé elszánt tagok kórtörténetének összehasonlítása legalábbis erre utal: ezekből kiderül, hogy a legtöbb ráktípusnál az erőteljesebb edzés legalább ötödével csökkenti a megbetegedés kockázatát.

Ugyanakkor volt két ráktípus, amelynél a sportolás látszólag egyenesen növelte a kialakulás veszélyét. E kettő a melanóma és a lassan fejlődő prosztatarák volt. Az első esetében az ok vélhetően az lehet, hogy a gyakran edzést végzők többet tartózkodnak a szabadban, többet érik őket a nap káros ibolyán túli sugarai. Ez ellen napvédőszerek alkalmazásával eredményesen lehet védekezni. A prosztatarákkal kapcsolatos összefüggésről kicsit más a vélemény: itt azt gondolják, hogy valójában nem a betegség gyakorisága nő meg, hanem a felismerés valószínűsége. Ennek oka, hogy azok, akik figyelnek arra, hogy kellő mennyiségű testmozgást végezzenek, hajlamosabbak szűrésekre is eljárni. Így esetükben gyakrabban derül fény olyan betegségekre is, amelyeket egyébként sokáig nem is ismernének fel.

MNO, 2016. május 27.