Veszélyeztetett kamionsofőrök

Mintha manapság minden a robotautókról szólna. A Google évek óta teszteli önvezérelt kocsijait Kalifornia útjain, miközben az elektromos autókat gyártó Tesla és a hagyományos gyártók sem akarnak lemaradni. Talán csak néhány év, hogy az autószalonokban kikerüljön az első árcédula az önmagát vezető kocsira. Bár a reflektorfény szinte kizárólag a személyautókra vetül, a robotvezérlés valójában a sok ezer kilométeres távokat idegőrlően unalmas autópályákon megtévő teherszállítóknak hozhat változást.
Az egyhangúság az embernek átok, de a számítógépnek áldás. Azokat a munkaköröket a legegyszerűbb ugyanis automatizálni, amelyeknél ritkák az intuitív döntést igénylő, váratlan helyzetek. A kamionvezetés ilyen. Mivel a számítógép kevesebb fizetéssel is beéri, nem meglepő, hogy az első lépéseket már meg is tette az iparág, hogy az „emberi” teherautó-vezetőt robotkamionra cserélje.
A napokban végződött az első uniós közúti teszt, amelyben a félig önvezérelt kamionok használhatóságát vizsgálták. A hat vezető kamiongyártó járműveiből álló konvojok Európa különböző pontjáról indultak el a hollandiai Rotterdamba (amely kikötője révén a kontinens egyik legforgalmasabb szállítmányozási csomópontja). A konvojokat alkotó kamionok wifin keresztül folyamatos kapcsolatban voltak egymással. Az első teherautó vezetőfülkéjében ülő sofőr határozta meg a teljes konvoj tempóját. A vezeték nélküli kapcsolaton keresztül a hátsó kamion számítógépe azonnal értesült róla, ha az első gyorsított vagy éppen fékezett, és e szerint cselekedett ő is (a kormányzás azonban egyelőre nem volt automatikus, minden kamionsofőr saját belátása szerint kanyarodott).
A sebesség késlekedésmentes összehangolása lehetővé teszi, hogy a konvoj tagjai sokkal kisebb követési távolságot tartsanak, mint az egyébként megkövetelt. Ennek következtében a járművek kevesebb helyet foglalnak el az úton, elméletileg kevesebb dugót okoznak, csökken az emberi figyelmetlenségből adódó balesetveszély. Legfőképpen pedig egymás közelsége miatt jobban érvényesül a szélárnyék jelensége. Az első kamion mögé bújó többire nem hat annyira a menetszél, így a lecsökkent légellenállás miatt nagyjából tíz százalékkal kevesebb üzemanyag szükséges az azonos sebesség fenntartásához. Ez nemcsak a szállítási költségeket csökkenti, kevésbé terheli a környezetet, kevesebb szén-dioxid-kibocsátással is jár.
A teszt eredményét nem lehet zajos sikernek nevezni, mivel az út során semmi említésre méltó nem történt. Mondhatni, unalomba fulladt az egész. És épp ez a lényeg. A számítógép által gyorsított és fékezett kamionok fennakadások nélkül haladtak az úton, a legtöbb autós valószínűleg észre sem vette, hogy nem a megszokott teherautókat látja. Az elemzők szerint a kísérlet bebizonyította, hogy a technológia lassacskán megérik az éles használatra.
Nem nehéz kitalálni a fejlesztés következő lépését. Ha a gázadás és a fékezés ilyen jól megy a komputernek, a kormányzás sem lehet számára megoldhatatlan feladat. Nemsokára megjelennek azok a teherautó-karavánok, amelyeket az első kocsiban ülő egyetlen ember irányít, a többi kamion pedig automatikusan követi őt, afféle közúti vonatként. Sőt, ahogy a Google és társai teljes értékű robotautói mutatják, az első sofőrre sincs feltétlenül szükség.
Csak a szenzorok és a vezérlő algoritmus kifinomultságán múlik, hogy a kamionsofőröket mikor villogják le a sztrádáról a szélvészgyorsan közelítő számítógépek.

2016. május 14.