Egészséges alkony

Közhelynek gondolhatjuk azt, hogy a nyugati (és valójában a globális) társadalom öregszik. A közhelyekkel pedig nincs okunk foglalkozni, hiszen már megtették előttünk sokan, és csak érdektelenné válhatunk mások szemében, ha unalomig ismert tényeket ismétlünk folyton. Vannak azonban közhelyek, amelyek annak ellenére bírnak esszenciális jelentőséggel, hogy nap mint nap hallunk róluk. Ilyen például a tömeges öregedés problémája.

A Koppenhágai Egyetem közegészségügyi tanszékének holland gerontológiaprofesszora, Rudi Westendorp Öregség öregedés nélkül című könyvében talán az eddigi legátfogóbb képet adja az egyik legsúlyosabb jelenlegi (és főként jövőbeli) társadalmi problémáról: az idősek részarányának növekedéséről. A szerző gyakorlatilag az öregség minden aspektusára kitér a biológiától a szociális ellátórendszer problémáiig. Az írás legnagyobb erőssége az őszinteség. Sok hasonló témájú mű abba a hibába esik, hogy félreértelmezett tisztelettudásból, szemérmességből nem érinti az időskor valós nehézségeit. Az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet öregedéssel foglalkozó állásfoglalásai rendre „sikeres, egészséges öregedésről” beszélnek, és arról, hogy mindenkinek joga van a fiatalokéval megegyező életminőségre élete alkonyán is. Pedig mindenki pontosan tudja a saját és szerettei tapasztalataiból, hogy ez csak ábránd. Westendorp, miközben messzemenőkig az idősek pártján áll, nem restelli kimondani, hogy egészséges öregedés nincs. Noha Hollandiában az idősek nagy többsége jónak vagy nagyon jónak ítéli saját egészségi állapotát, az objektív mutatók és a mélyinterjúk alapján kiderül, hogy tizedük sem tekinthető egészségesnek – még ott sem. Vélhetően jelentősen másképp festene egy hasonló, magyar idősek gondolkodásáról végzett felmérés. Ez a legnagyobb hiányossága a könyvnek: nagyon Hollandia-centrikus. Bár az öregedést jellemző élettani változások mindenhol ugyanazok, és az idős emberek életére nehezedő szociális problémák is hasonlók, a kötetből azért élesen kirajzolódik, hogy öregnek lenni Hollandiában és Magyarországon nagyon nem ugyanaz. Már a várható élettartam is különbözik (Westendorp szerint már megszületett az az ember, aki 135 évig fog élni), de az egészségügyi ellátás, illetve az idős holland emberek életkörülményeinek, vágyainak és lehetőségeinek leírása mintha egy másik bolygóról szólna. A szerző amellett érvel, hogy az elöregedés kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására nem elég a születésszám növelése. Hasonlóan fontos, hogy az időseket minél tovább megtartsuk aktív, termelő, adófizető – és nem nyugdíjas – polgárnak. Ehhez pedig nemcsak gazdasági berendezkedésünket, de gondolkodásunkat is meg kell változtatnunk.
(Rudi Westendorp: Öregség öregedés nélkül. Libri Könyvkiadó, Budapest, 2016. Ára: 3499 forint.)

2016. április 16.