Tudományos, fantasztikus

A gravitációs hullámok és az első összeolvadó feketelyuk-kettős minap bejelentett felfedezése újból az asztrofizika sci-fikkel határos peremterületére irányította a laikusok figyelmét. Nem most először lettek divatosak a relativitáselméletből következő, emberi ésszel alig felfogható fekete lyukak, a féregjáratok vagy a gravitáció által lelassított idő. Legutóbb Christopher Nolan rendező két évvel ezelőtt bemutatott tudományos-fantasztikus filmje, a Csillagok között (angol címén az Interstellar) hatására kezdtek sokan fantáziálni a tudományosan megalapozott időutazásról, az univerzum két pontja közötti térugrásról és hasonlókról. A filmet általános szakmai elismerés övezte, mivel tudományos ismereteink szerint a lehető legrealisztikusabban jelenítette meg a fekete lyukakat és a gravitáció hatására eltérő sebességgel haladó időt (az úgynevezett idődilatációt). A tudományos megalapozottságért Kip Thorne, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) elméleti fizikusa volt a felelős, aki a film készítését már a forgatókönyv első vázlataitól segítette. Thorne könyvet is írt az Interstellar mögött rejlő tudományos háttérről, amely most magyarul is megjelent. És lenyűgöző olvasmány. Thorne nemcsak (feltételezhetően) nagy tudós, de tehetséges kommunikátor is. Úgy írt könyvet a legelvontabb fizikai témákról, hogy gyakorlatilag egyetlen egyenlet sem szerepel benne. Ehelyett a könyv tele van olvasmányos, általános műveltséggel is könnyedén felfogható példákkal, ábrákkal, képekkel. A kötetből könnyen megérthető például, hogy a féregjáratokon keresztül (legalábbis elméletben) miért lehet gyorsabban, rövidebb idő alatt eljutni az univerzum egyik pontjáról a másikra, mint hogy a fény odaérne. Thorne mentora, John Wheeler adta e jelenségnek a népszerű féregjárat (angolul inkább féreglyuk) nevet, és a névadáskor egy almára gondolt. A fejtegetés szerint az almán sétáló hangya számára a gyümölcs két ellentétes pontja között a legrövidebb út a felszínen körben vezet. Ám ha talál egy járatot, amelyet az almát keresztülfúró kukac hagyott maga után, gyorsabban eljuthat a túlsó felére. Hasonlóan működik az űrbéli féregjárat is, csak ott a háromdimenziós tér két pontja között létesül „rövidebb” kapcsolat. Minthogy egész életünket ebben a három dimenzióban éltük le, természetes, hogy nehezünkre esik az újabb dimenziókat elképzelni, ám a könyv ebben is segíthet.
(Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány. Európa Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 6990 forint.)

2016. február 27.