A krach legyen veled!
Szinte mindenki ismeri az Endor holdon lezajlott csata végkifejletét: a lázadók megsemmisítették a Birodalom által épített második halálcsillag energiaforrását. Ennek eredményeképpen Luke Skywalker és bajtársai x-szárnyú űrhajóikkal elpusztították a bolygónyi fegyvert (amely egész égitesteket lett volna képes felrobbantani). A végső csatában elhunyt Palpatine császár és helyettese, Darth Vader, a lázadók pedig örvendeztek az Endor hold meglehetősen nevetséges, macikra hajazó őslakosainak társaságában. Mondani sem kell, hogy ez a Csillagok háborúja, VI. – A jedi visszatér vége. Természetesen soha senki nem feltételezte, hogy a halálcsillag elpusztítása rossz cselekedet volt – eddig. A napokban ugyanis egy amerikai közgazdász, Zach Feinstein, a Washingtoni Egyetem kutatója publikált egy tanulmányt, amelyben a halálcsillag felrobbantásának gazdasági hatásait elemzi, és kimutatja, hogy mindez soha nem látott recesszióba rántotta volna az egész galaxist. Így tegyen jót a jedi.
900
kilométer átmérőjű lehetett Feinstein számításai szerint a második halálcsillag (bár más források jóval szerényebb, 160 kilométeres átmérőt említenek). Palpatine császár azért ragaszkodott ehhez a látványos fegyverhez, hogy elrettentse a lázadókat a további ellenállástól. De elszámította magát, mert a lázadók a Birodalom elleni harcon kívül láthatóan semmivel sem törődtek.
419
trillió dollárra becsülték a második halálcsillag költségeit (a trillióban 18 nulla van). E becslésnél a nemrég elkészült USS Gerald Ford repülőgép-anyahajó árát vették alapul, amelyhez 110 ezer tonna acélt használtak föl, és a teljes költsége 17,5 milliárd dollárra rúgott.
0,21
százalékát költötték az amerikai költségvetésnek az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan tervre a negyvenes években, így a közgazdász azt feltételezte, hogy a galaktikus Birodalom is ilyen arányban fektetett a halálcsillagba az építése húsz évében. Ennek alapján a „bruttó galaktikus össztermék” (GGP) 4,6 trilliárd (4600 trillió) dollárra tehető.
1,75
millió bolygó tartozik a galaktikus Birodalomba. Feinstein feltételezi, hogy minden száz bolygóra jut egy nagy bank, így összesen 17 500 működik Palpatine császár államában (amelyeket mind államosítottak). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve világháborús tevékenységét alapul véve feltételezhető, hogy ezek a GGP hatvan százalékát kezelik.
0
százalékos kamatlábbal bocsáthattak ki államkötvényeket a birodalmi bankok, minthogy a halálcsillagokon kívül nem tudunk hitelből finanszírozott más állami beruházásról (Palpatine igen konzervatív pénzügyi vezető volt). A hitelek törlesztése is rendben folyhatott, így feltételezhetjük, hogy az első halálcsillagra felvett kölcsön 50 százalékát már visszafizették a második megsemmisítésekor.
515,5
trillió dollár lehetett így a bankrendszer vesztesége, amikor a második halálcsillag is felrobbant (ez a két bolygó méretű fegyverbe fektetett, hitelekből származó, a támadáskor köddé vált pénzből adódik össze).
14,2
százalékkal zuhant a Dow Jones amerikai tőzsdeindex, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után újranyitott a tőzsde. Ezt alapul véve Feinstein feltételezi, hogy a halálcsillag felrobbantása hasonló hatást gyakorolt volna a galaktikus piacokra.
20
százaléknyi azonnali pénzügyi mentőcsomagot (a GGP arányában) kellett volna a lázadók szövetségének a galaktikus gazdaság rendelkezésére bocsátania, hogy elkerüljék a teljes összeomlást. Szerény lehetőségeiket ismerve erre esélyük sem lett volna. És még nem is számoltuk bele azon milliók várható kártérítési igényét, akiknek ártatlan hozzátartozójuk lelte halálát a halálcsillagon, vagy alvállalkozóként mentek csődbe a projekt befulladásakor.
2015. december 12.