Drága lavór

Évtizedekkel ezelőtt az számított haladónak, ha az ember naponta megfürdött. Az utóbbi időszakban viszont, főként Nyugat-Európában, egyre terjed azoknak a tábora, akik ugyanilyen haladónak tekintett megfontolásból elhagyják a napi fürdést. Érveik között ugyanúgy megtaláljuk a megalapozott vagy megalapozatlan egészségügyi indokokat (szerintük egyenesen káros sokszor tisztálkodni), a környezetvédelmi elveket, illetve a pénzügyi okoskodást.

Sőt egyesek szerint a napi fürdés száz évvel ezelőtt kezdődött elterjesztése egyenesen összeesküvés eredménye volt. Ezen – kellő távolságtartással kezelendő – elmélet hirdetői szerint az amerikai szappangyártók összefogtak, és megalapozatlan, áltudományos elméletek segítségével meggyőzték a népet arról, hogy naponta kell fürdeni (és több szappant kell használni). Nem csak a felnőttek zuhanyozásáról nem egyeznek az álláspontok, e kultúrharc leghevesebb összecsapásai a kisbabák fürdetése körül zajlanak.

3-4-szer
zuhanyoznak (vagy fürdenek kádban) átlagosan hetente a magyar férfiak egy 2007-es felmérés szerint. Ugyanez a szám a nőknél öt-hat. Ez az átlag, ami azt jelenti, hogy bár a férfiak közül sokan naponta fürdenek, a többség minden másnap, és olyanok is vannak szép számban, akik ennél is kevesebbszer. E számokban vélhetően az otthonról hozott szokások a meghatározók, ugyanakkor például Angliában sok, korábban naponta fürdő ember ritkábban tisztálkodik.

40
százaléka az Egyesült Királyságban élő férfiaknak (és harminc százaléka a nőknek) nem fürdik naponta. Egy közvélemény-kutatásban a megkérdezettek tizenkét százaléka azt is bevallotta, hogy hetente csak egyszer fürdik. Amerikában hasonló a helyzet.

65
százalék naponta, 21 százalék kétnaponta fürdik az Egyesült Államokban. Az emberek tizede csak hetente egyszer, 4 százalékuk viszont napjában többször is. Egy másik felmérés szerint a férfiak hajlamosabbak naponta fürödni a tengerentúlon. A férfiak 55 százaléka vallotta, hogy mindennap legalább egyszer fürdik, a nőknek viszont csak 24 százaléka állította ugyanezt.

16
országot vizsgált világszerte az Euromonitor közvélemény-kutató intézet, és azt találta, hogy a helyi klíma nagy hatással van a zuhanyozási, hajmosási gyakoriságra. A heti zuhanyozás világátlaga szerintük valamivel 7 alatt van, a hajmosásé pedig 3 és 4 között. Viszont meglepő lehet az országok összehasonlítása. A vizsgált államok közül Japánban zuhanyoznak a legkevesebbszer (hetente ötször), és a forró égövi Kolumbiában (9,5), illetve Brazíliában (12) a leggyakrabban. A braziloknál tehát általános a napi két fürdés.

1-szer
kell mindössze hetente fürdetni a kisbabákat a Németországban általánosan elfogadott ajánlás szerint. Az Egyesült Királyságban sem javasolják naponta fürdetni őket, főként a bőrük kiszáradását megelőzendő. Az angolok szerint elég két-három naponta elővenni a kis kádat.

65-75
liter vizet fogyaszt el egy magyar zuhanyozó átlagosan tíz perc alatt. Bár úgy tűnhet (vélhetően az azonnal eltűnő elhasznált víz miatt), hogy zuhanyozáskor sokkal kevesebb víz fogy, mint kádban fürdéskor, nincs is akkora különbség. Egy kádba átlagosan nyolcvanöt-száz litert töltünk, de ha nem víztakarékos zuhanyrózsát használunk, a tusolás vízigénye akár a fenti érték többszörösére is nőhet.

146
köbméter vizet használ el fürdésre egy átlagos négytagú magyar család évente. Ez a csatornadíjjal együtt több mint nyolcvannyolcezer forintos költséget jelent. Ha áttérnénk a heti egyszeri fürdésre – ahogy sokan éppen a költségek miatt teszik –, ennek az összegnek a nyolcvanöt százalékát megspórolhatnánk.

2016. május 21.