Fejkörfogat

Herczeg Szonjával közösen

Globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett hétfőn a zikavírus miatt az Egészségügyi Világszervezet. A Latin-Amerikában ezreket megfertőző és vélhetően a magzatok agyfejlődési rendellenességében is szerepet játszó kórokozó világméretű elterjedéséhez az éghajlatváltozás is hozzájárulhatott.

Addig hiszünk az összefüggés bűnösségében, amíg be nem bizonyosodik ártatlansága – érzékeltette a Reuters jelentése szerint Anthony Costello, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa intézménye megközelítését a zikavírus és a kisfejűség feltételezett kapcsolatát illetően. A WHO jelenleg az állapotos nők számára fogalmaz meg „jó útmutatókat”, illetve szakértőket toboroz, hogy kidolgozzák a kisfejűség (mikrokefália) nevű születési rendellenesség gyors diagnosztizálásához szükséges praktikus szempontrendszert, illetve a csecsemők fejének standardizált mérését. A világszervezet vezetői most elsősorban attól tartanak, hogy a jelenleg főként Latin-Amerikában terjedő járvány hamarosan átcsaphat a világ legmagasabb születési rátáit felmutató Ázsiába és Afrikába. Ami azért sem lenne meglepő, mert eredetileg is ezekről a helyekről indulhatott útjára.
A korábban tipikus trópusi betegségnek tartott vírus az ugandai Zika erdőről kapta a nevét. Itt azonosították ugyanis egy rhesusmajomban az első vírusfertőzést a negyvenes években. Egy évvel később szúnyogokban is kimutatták, szintén ebben az erdőben, majd 1968-ban Ugandában és Tanzániában már emberben is megjelent. A zikát elsősorban az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog hordozza: ezek a sok szempontból hasonló nyugat-nílusi és a dengue-láz terjesztéséért is felelősek.
– A zikavírus ugyanabba a csoportba tartozik, mint a sárgaláz, a kullancsencefalitisz vagy a japán agyvelőgyulladás kórokozója. Tehát nem új és nem is különleges, rokonaihoz hasonlóan ízeltlábúak terjesztik. Emberről emberre vagy a levegőn keresztül nem terjednek – mondja Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem virológus egyetemi tanára. – Mostani terjedéséért egyrészt a kontinensek és országok közötti megnövekedett áruforgalom, másrészt bizonyos mértékig a globális felmelegedés okolható. A felmelegedéssel a trópusi szúnyogok elterjedési területe megnövekedett. Nemcsak Floridában mindennaposak ezek a szúnyogok, már Washingtonban is találtak lárvákat, amelyek még a telet is képesek voltak átvészelni.
A fertőződések robbanásszerű növekedése hirtelen következett be, 2013 előtt csupán tucatnyi esetet regisztráltak. A tudósok akkor kongatták meg a vészharangot, amikor Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban is járvány tört ki, elsőként Francia Polinéziában. Nem sokkal később a zika Brazíliába is átjutott, ahol ma másfél millióra becsülik a fertőzöttek számát.
A vírus tünetei az influenzáéihoz hasonlóak, látszólag enyhe lefolyásúak: hőemelkedés, esetleg láz, fejfájás, kiütések és kötőhártya-gyulladás. Ezért aztán korábban sok esetben valószínűleg nem ismerték fel, hogy a tüneteket a zikavírus okozta. A mai fejlett laboratóriumi tesztek is hozzájárulhatnak, hogy most egyszerre sok fertőzés vált közismertté. A WHO szerint eddig egyetlen esetet sem regisztráltak, amelynél a beteg halálát a zikavírus okozta volna.
De akkor miért veszélyes? Bár egyelőre nem bizonyított, de valószínű, hogy a vírus mikrokefáliát, kóros kisfejűséget okoz a magzatoknál. Brazíliában tavaly október óta közel négyezer csecsemő született ilyen fejlődési rendellenességgel. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Nagy Károly – Kolumbiában is találtak több mint kétezer zikavírus-fertőzött terhes nőt, viszont egyikük magzata sem lett kis fejű. A vírus és a betegség közötti összefüggés tehát egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak, illetve elképzelhető, hogy a vírus csak az egyik oka a mikrokefália kialakulásának. Az amerikai betegségmegelőzési központ szerint jelentések érkeztek kisfejűséggel született újszülöttekről, akiknek édesanyja megfertőződött a zikavírussal, miközben gyermeküket várták. A zikavírus-fertőzést számos mikrokefáliás csecsemőben is igazolták, de az nem ismert, hány kisfejűség hozható összefüggésbe a zikavírussal.
A kisfejűség idegi fejlődési rendellenesség. Általánosságban a csecsemők normálisnál kisebb fejkörfogata jellemzi (amely vagy veleszületett, vagy egy-két éves korban alakul ki). Ugyanakkor okai nem egyértelműek, és abban sincs tudományos közmegegyezés, hogy milyen méretű fej tekinthető már abnormálisnak. Számos lehetséges faktort gyanítanak a mikrokefália hátterében az örökletes kromoszómahibáktól egyes gének szerepén át az agy külső hatások miatti rendellenes fejlődéséig. Az biztos, hogy a kisfejűséggel született csecsemők életkilátásai rosszak, rövidebb ideig élnek, agyműködésük visszamaradott. A betegség ismeretlen okai közé most a zikavírus-fertőzés is felsorakozott.
Latin-Amerika több országában, például Kolumbiában, Ecuadorban, Salvadorban és Venezuelában – ahová már szintén átterjedt a vírus – figyelmeztették a nőket, hogy lehetőleg ne essenek teherbe. Kérdés persze, hogy a közép- és dél-amerikai nők hogyan tesznek eleget ennek a kérésnek, arról ugyanis nem esik szó, hogy a térség országai közül csupán háromban, Uruguayban, Guyanában és Francia Guyanában legális az abortusz. Máshol csak szexuális erőszak vagy vérfertőzés esetén engedélyezett, illetve abban az esetben, ha az édesanya élete veszélyben van. Salvadorban még erőszak esetén sem.
A fogamzásgátlás tekintetében sem egyszerűbb a helyzet. A WHO adatai szerint a latin-amerikai országokban a születések 18 százalékánál az édesanya még tinédzser, az Amnesty International felmérése pedig azt mutatja, hogy a terhességek fele nem előre tervezett. Ezekben az országokban nehézkes a hozzájutás is a fogamzásgátló szerekhez és a szexuális felvilágosításhoz. Sokan ráadásul mélyen vallásos, katolikus értékrend szerint élnek, és nem használnak semmiféle fogamzásgátló eszközt.
A megelőzés szempontjából az is problémát jelent, hogy a térségben súlyos gond a nemi erőszak, így sokan akaratuk ellenére is teherbe eshetnek. A Human Rights Watch (emberijog-figyelő szervezet) szerint ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, több millió azoknak a nőknek a száma, akiknek szükségük lenne fogamzásgátlásra és megfelelő felvilágosításra.
Mostanra összesen 22 országból jelentettek zikavírusos megbetegedést, és a WHO előrejelzése szerint egy év leforgása alatt közel három-négy millió új fertőzöttre számítanak. A vírus már Európába is eljutott. Eddig Hollandiában, Dániában, Svédországban, Németországban és Angliában azonosítottak zikával fertőzött betegeket. Ők valamennyien turistaként jártak az érintett országokban, csakúgy, mint az Egyesült Államokban regisztrált fertőzöttek.
– A zikavírus-fertőzések nyolcvan százaléka teljesen tünetmentes – tájékoztat Nagy Károly. – Tünetei egyébként nem igazán specifikusak, ugyanezeket a szimptómákat valamennyi hasonló vírus is okozhatja. Éppen ezért nem szabad pontos vizsgálat nélkül gyógyszeres terápiát javasolni. Ami a zikát hatékonyan kezelheti, az a vele nagyon könnyen összetéveszthető dengue-t viszont súlyosbítja, akár életveszélyes szintig is. Az szinte biztosnak mondható, hogy Magyarországra is behurcolják a zikavírus-fertőzést. Ám mivel terjesztéséhez az egyiptomi csípőszúnyog is kell, vélhetően nem fog járványt okozni. E szúnyogok nappali életmódot folytatnak, így egyszerű ellenük védekezni rovarriasztó szerekkel. Éjszakai fertőzéstől nem kell tartani.
Attól tehát jelen pillanatban nem kell félni, hogy a zikavírus hasonló globális járványt okoz, mint a H1N1-influenza, és nem is halálos, mint a SARS kórokozója. Ugyanakkor, figyelmeztet Nagy Károly, láttunk már olyat, hogy egy kezdetben „ártalmatlannak” tűnő vírus később nagyon súlyos betegségeket okozott, mint ahogy az is előfordul, hogy a kezdeti felfutás után érthetetlen okból hirtelen eltűnik a vírus. Arra azonban mindenképpen számítanunk kell, hogy a felmelegedés hatására az egykoron csak Közép-Afrika és a trópusi Amerika belügyének tekintett forró égövi betegségek állati vektoraik terjedésével egyre közelítenek Magyarország déli határaihoz.

2016. február 6.