Molnár Csaba etológus, tudományos újságíró
A legjobb írások
Meddig hasad?
Halványul a hidegháború és Csernobil emléke, a fosszilis energiahordozók használata pedig megváltoztatja a bolygó éghajlatát. Ezért az elektromos energia termelésének jövőbeni módszereként nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem az atomenergia is egyre hangsúlyosabban kerül szóba szerte a világon. Pakson újabb blokkok építését tervezik, az amerikai elnök pedig kölcsöngaranciát nyújt új erőművek építéséhez. Megférhet az atomenergia és a megújulók egymás mellett?
Cukorgolyócskák
A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?
Potyautasok
A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben felmentett egy szülőpárt, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek - az ítélet szerint ezzel csak szabálysértést követtek el. A védőoltásokat sokan az emberiség legnagyszerűbb alkotásai között tartják számon, néhányan azonban kifejezetten károsnak vélik. Megpróbáltuk megérteni, miért gondolkodnak így.
Lopva nőszők
Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.
Lomnici praktika
Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.
Réparöntgen
Az egészség mindenki számára a legfontosabb érték. Könnyen fizetünk valamiért, amitől az egészségünk megóvását várjuk, és hamar elhisszük, ha tudományosnak tűnő műszerekkel dolgozó emberek azt mondják nekünk, hogy veszélyben az egészségünk. Ilyen készülék a biofotonikus szkenner. Utánajártunk, hogy mire jó, és mire nem.
Szociális agy
Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.
A nyírfaaraszoló álma
A kétszáz éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin százötven évvel ezelőtt jelentette meg A fajok eredete című könyvét, amelyben leírta a természetes szelekción alapuló evolúció elméletét. Szinte minden biológiai jelenség bizonyítottan az evolúcióra vezethető vissza, mégis számtalanszor próbálták hiteltelenné tenni az elméletet a megfogalmazása óta eltelt másfél évszázadban. De pontosan miről szól és kik között zajlik e vita?
Százezres tiszta helyiség
Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.
A, nem B
Egy felnőttek számára talán együgyű, de az emberpalántákra oly jellemző tanulási hiba meglepő és igencsak pozitív tulajdonságra enged következtetni, állítják magyar kutatók, akik legutóbbi felfedezésüket a világ egyik legfontosabb szaklapja, a Science hasábjain jelentették meg.
Kaptárszolgák
Albert Einstein mondta, hogy ha kihalnak a méhek, néhány éven belül az ember is követi őket. Mezőgazdaságunk a méhek növénybeporzó munkáján alapszik, nélkülük végveszélybe kerülne nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is. Az utóbbi néhány évben a világ méhkolóniái az összeomlás szélére sodródtak egy rejtélyes betegség miatt. Vajon ez a sors vár a hazai méhcsaládokra is?
Táncba vinni a metánt
Soha életemben nem gondoltam arra, hogy amit csinálok, annak lesz-e értelme, elismerik-e, díjat hoz-e. Csak azért tettem, mert érdekelt - vallja Oláh György, a dél-kaliforniai egyetem professzora, a kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje. A nyolcvanegy éves tudós - kollégái többségével ellentétben - a kitüntetés után sem hagyott föl munkájával, sőt keményebben dolgozik, mint valaha. Jelenleg a világméretű üzemanyagválság megoldásán munkálkodik.
Keljfeljancsi 2.0
Sokunk gyermekkorának egyik emlékezetes játéka volt a keljfeljancsi, a baba, amely mindig lábra állt, bármerre is döntöttük el. E furcsa képességét a talpában elhelyezett nehezéknek köszönhette. De vajon lehet-e olyan homogén, egyfajta anyagból készült tárgyat alkotni, amely képes talpra állni? A Műegyetem kutatói találták meg a választ. Alkotásukat, a gömböcöt most bárki megtekintheti a Művészetek Palotájában. A feltalálóval beszélgettünk egyetemi irodájában, miközben életünk első olyan labdájával gurigáztunk, amelynek ára egy Mercedesével vetekszik.