MOLNÁR CSABA PHD

biológus, tudományos újságíró, az Akadémiai Újságírói Díj kitüntetettje

Névjegy

1981-ben született, biológusi diplomát, majd doktorátust szerzett az ELTE etológia tanszékén. Újságíróként számos médium közölte írásait, 2008-óta a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának munkatársa. Részletes CV itt található.

Next

Újságírás

Egyetemi éveitől ír tudományos ismeretterjesztő magazinokba. Később az Origó külső munkatársa lett. Főként tudományról és technológiáról ír a Magyar Nemzet Magazin mellékletébe, tudományrovatába illetve az MNO-ra.

Next

Néhány írás

Cikkeinek teljes archívuma itt található. Az elmúlt években Molnár Csaba tudósított az Európai Űrügynökség hollandiai bázisáról, Európa legnagyobb kísérleti naperőművéből, a Lomnici-csúcson lévő napobszervatóriumból, az Amerikai Hematológiai Társaság több kongresszusáról és a Vatikán által szervezett evolúciós konferenciáról.

Next

Kutatás

PHD-hallgatóként, majd tudományos segédmunkatársként az ELTE-n illeve ösztöndíjasként a Sussexi Egyetemen kutatta a kutyák vokális kommunikációját, és számos tanulmányt közölt nemzetközi szakfolyóiratokban.

Next

Bevezetés a kutyaugatásba

Molnár Csaba egyike volt azon kevés etológusnak, akik úttörő kísérleteikkel megalapozták a kutyák vokális kommunikációjának modern kutatását. Munkájuk eredményeképpen mára új tudományág született.

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok, persze, pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. Kutatásaink során annak igyekszünk utánajárni, miért is ugatnak a kutyák, és milyen szerepet játszhat az ugatás az ember és a kutya, illetve a kutyák közötti kommunikációban.

A kutyák ugatásával eddig meglehetősen kevés kutató foglalkozott. Ennek legfőbb oka az, hogy a kutya háziasítása és emberközeli életmódja olyannyira "mesterségessé" tette viselkedését és így hangadását is (amely során az ugatás elvesztett sajátos kommunikatív jellegét), hogy "alkalmatlanná" vált a természetes magatartásformák tanulmányozására. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a farkasok - a kutyákkal ellentétben - csak ritkán (az összes hangadásos helyzetnek csak mintegy 2 százalékában), és csak fenyegetettségkor, valamint territóriumuk védelmezése közben ugatnak. Vajon miért vált az ugatás ilyen sokszínűvé és gyakorivá a kutyáknál?

A kutya és legközelebbi rokona, a farkas életmódja mára igen különbözővé vált. Hangadásuk sokféleségének (vokális repertoárjuk) különbségeit okozhatta a domesztikációs folyamat is. Az ember, miközben magához szelídítette, és különféle célokra szelektálta a kutya ősét, kiválogatta azokat az egyedeket, amelyek a tőlük elvárt feladatokat a legjobban hajtották végre. Így a kutyák egyes tulajdonságait az ember szándékosan alakította céljainak megfelelően. A kutya és az ember együttélése megkívánta a hatékony együttműködést, ami pontos kapcsolatteremtést feltételez. Ezért valószínű, hogy az ember azokat a kutyákat szaporította tovább, amelyek képesek voltak kommunikálni vele, megkönnyítve ezzel a munkavégzést. Ennek a kapcsolatnak lehetett hatékony eleme az ugatás. Ily módon azok a kutyák, amelyek többféleképpen tudtak ugatni, és az ugatástípusokat egy-egy helyzethez tudták kötni, szelekciós előnyt élvezhettek kevésbé ugatós társaikkal szemben. (Megjelent a Természet Világa 2007/6. számában.)

A fenti hipotézis képezi kutatómunkánk elvi alapját, melynek helyességét kísérletes eszközökkel vizsgáljuk. Rengeteg kutyától rögzítettünk ugatásokat. Ezeket akusztikai módszerekkel elemeztük, és lejátszottuk őket embereknek és kutyáknak. Ekkor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen információt képesek a hallgatók az ugatást hallva leszűrni.

Next

Disszertáció, tanulmányok, előadások

Tanszéki kollégáival végzett kísérleteik fényt derítettek arra, hogy az ugatás rendkívül fontos szerepet játszik a kutyák közötti, illetve a kutya és az ember közötti kommunikációban. Az ugatást hallva képet vagyunk képesek alkotni a kutya belső állapotáról (hangulatáról) és erre gyerekek, vakok és olyanok is képesek, akiknek sosem volt kutyájuk.

Next

Elismerések

Elnyerte a Hevesi Endre, a Kovács Attila, a Média a tehetségekért és a Semmelweis Egyetem médiadíját, az Astellas díj II. helyezését és az Akadémiai Újságírói Díjat

Next

Akadémiai Újságírói Díj

A tudományos újságírás legrangosabb hazai kitüntetését a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át Molnár Csabának az Akadémia 186. ünnepi közgyűlésén 2015-ben

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Molnár Csabát, a Magyar Nemzet újságíróját kiemelkedő tudományos ismeretterjesztési tevékenységéért, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar kutatók eredményeire és az új tudományterületekre. Munkájának köszönhetően a nagyközönség rendszeresen értesül a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek tudományos eredményeiről, a tudománypolitikai eseményekről. Kutatói képzettsége kitűnő szakmai alapot biztosít cikkeihez, amelyeket élvezetes stílusával tesz érdekessé és közérthetővé, így a laikusokat sem rekeszti ki az információkból. (Az MTA sajtóközleménye)

Next

Nem újságírás és nem tudomány

Fotók, családi emlékek, fordítások

Next

Visszhang a világsajtóban / Csaba Molnar's research in the news

A kutyák vokális kommunikációjának vizsgálata olyannyira újszerűként hatott a tudományos világban, hogy Molnár Csaba és kollégáinak eredményeiről a világ legnagyobb médiumai számoltak be rendszeresen.

Next

Elérhetőség / Contact

Személyes kontakt / Personal contact


Közösségi hálózatok / Social networks


Újságírói profil / Journalist profile


Kutatói profil / Research profile


Next

Csaba Molnar PHD

Biologist, science journalist based in Budapest, Hungary. He earned doctorate by doing ground breaking research on vocal communication of dogs. Recently he writes articles on scientific topics for a national daily paper. For details, scroll down.

Next

Meet Csaba Molnar PHD

Award-winning science journalism and solid academic background. During his career as a researcher in behaviour science he discovered never-thought features of dog barks as a potent communication channel between dogs and humans. Recently he wrote articles for one of the largest Hungarian national daily papers, reporting from several scientific conferences and research facilities, and doing interviews with major scientist worldwide. Full archives, detailed CV and many more of him at his other website.

Short CV


1981: born in Budapest, Hungary
Married, father of two

Education
2004: MSC in biology at Eotvos University
2005: Marie Curie Scholarship at University of Sussex, Brighton, UK
2010: PHD in biology at Eotvos University

Work experience
2007: research associate at Department of Ethology, Eotvos University
2006-2007: freelance writer for most Hungarian scientific magazines
2007-2008: science and health writer at Origo.hu (the largest online news site in Hungary)
2008-present: staff journalist at Magyar Nemzet national daily paper

Professional affiliations
Club of Hungarian Science Journalists
Hungarian Ethological Society
Hungarian Biological Society

Honors
Hevesi Endre Award (for the best scientific journalism in Hungary.)
"Future and Emerging Technologies" Publication Contest - 1st Prize
Semmelweis University Kopp Mária Media Award (for the best health journalism in Hungary.)
Kovács Attila Award (for the best IT journalism in Hungary.)
Astellas Award - 2nd Prize (for outstanding reporting about medical care)
Media for the Talented Award

Research


As Wired wrote:
"Molnar's work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts. Wild dogs yip and squeal and whine, but rarely produce the repetitive acoustic percussion that is barking. Many people had made that observation, but Molnar and his colleagues were the first to rigorously investigate it."
In his research he studied various aspects of dog-dog and dog-human acoustic communication. According to basic concept of communication he studied whether dog barks emitted in different situations and by different individuals had different acoustic traits. By studying receivers' responses he investigated if dogs and humans were able to distinguish among barks recorded in different contexts or from different individuals.
Summarizing the results of his study he showed dog bark is an effective communicative system in the dog-dog and dog-human communication. Molnar and his colleagues published their results in several peer-reviewed papers in international journals. Some of their studies gained considerable interest of the international press.

Journalism


Csaba Molnar has published popular scientific articles in the largest Hungarian magazines about his studies and other biological topics for ten years. After completing his doctoral studies he continued science journalism as a full-time job. He writes in Hungarian, so before reading his articles please learn Hungarian :)
During his journalist career he worked for the largest Hungarian online news site 'Origo.hu', and later became staff writer at 'Magyar Nemzet' national daily paper.
He received grant from European Space Agency for reporting about the preparation of Herschel Space Observatory in the Netherlands, and from Hungarian Intellectual Property Office for reporting from Plataforma Solar of Spain, the largest solar energy research facility in Europe. He also covered the conference on evolution organised by the Vatican in Rome.
He did interviews with Nobel laureates, leading scientists, astronauts, world famous authors, artists and musicians.

Contact


For phone numbers, email, researcher and journalist portfolios, and social network accounts please scroll up a few sections.

Photography


Molnar thinks he is a talented amateur photographer. Decide yourself by browsing his

Instagram feed.